Akik Gyöngyös és a Mátra környékén szeretnének horgászni, kikapcsolódni, kirándulni azoknak itt a helyük!

Domoszlói horgásztó

Domoszló község a Mátra déli oldalának egyik mély völgyében fekszik. A tó a falu határában található az ország egyik legtisztább vizű, háborítatlan környezetű mesterséges horgásztava. A tó kiemelkedő halálomanyának egyik titka a hegyekben eredő Tarjanka-patak melynek vize táplálja a horgásztavat. A Mátrában eredő folyó a hegyből kimosott ásványi anyagokat a tóba szállítja, melynek köszönhetően teljesen önfenntartó vegetáció alakult ki a horgásztóban. Az 54 hektáros vízfelületű mesterségesen kialakított tó a horgászok paradicsoma.

Halak a tóban

A kristálytiszta vizű horgásztóba történő rendszeres haltelepítés és a halak számára rendkívül kedvező élettérnek köszönhetően kivételes mennyiségű és minőségű hal van a tóban. A horgásztóban élő halak kivétel nélkül sport halak melyek természetes körülmények között nőttek fel és ennek köszönhetően kifogásuk kivételes élmény jelent. A tóban található halak: ponty, süllő, amur, kárász, keszeg, harcsa, balin. A domoszlói horgásztavon van lehetőség csónakból is horgászni, de természetesen éjszakai horgászás is szerepel a szolgáltatások között.  

Dombok övezte táj

A hegységelőtéri dombság legnagyobb tengerszint feletti magassága megközelíti az 500 métert. Jelentősebb kiemelkedései a Közép-, a Szár-, a Pipis- és a Kopasz-hegy. Háttérben kiemelkedik a Kékes büszke csúcsa. A terület a Mátrai Tájvédelmi Körzet része. Erdőtársulásait cseres tölgyesek és egyéb bokorerdők alkotják, területe valójában erdős-sztyep zóna. Éghajlata a Mátra szélárnyékoló hatása miatt mikroklimatikus jegyekkel bír. A csapadék 700 mm körüli, a középhőmérséklet 9,5-10 °C, az évi napsütéses órák száma 1900-1950. Leggyakrabban a nyugati és a keleti szelek fújnak.

Mátra

A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk között. Itt található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galya-tető (965 m). A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs között 26 mátrai található, ezzel a 2. helyezett átlagmagasságban a Bükk után. Kiterjedése kelet-nyugati irányban 40–50 km, észak-déli irányban 15–22 km. A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a miocén vulkánosság óta már jelentősen átalakították az utólagos szerkezeti mozgások és az erózió. Jelentős érckészlete miatt sokan kutatták kialakulását és vulkanizmusának történetét, de a geológusok között még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok hollétéről. A Mátra több, eltérő arculatú részre tagolódik. Félkörívű nyugati gerince a Nyugati-Mátrával (Muzsla, 805 m) kezdődik, melyet a Cserháttól a tektonikus eredetű Zagyva-árok választ el. A hegység központi része – a Magas-Mátra – hordozza a legmagasabb csúcsokat, bár ezt az elnevezést ritkán használják. A vonulat két fő szakasza a meredek, kőtengerekkel és zárt bükkösökkel borított Mátrabérc és a Kékes tömbje, amelyeket a Nagy-völgy tagol ketté. A Kékeshez közeli Sas-kőtől (898 m) kelet felé Keleti-Mátra néven folytatódik a fokozatosan lealacsonyodó főgerinc, mely végül a Tarna völgyénél ér véget. Dél felé a Mátraalja szőlőkkel borított lankái jelentik az átmenetet a hegyvidék és az Alföld között, míg északon Mátralába hegylábfelszínei ereszkednek alá a Zagyva felső szakaszát övező dombságra.